Chapter 4.

Sziasztok.
Nem  az erősségem az,hogy előre írok,de bele kell szoknom.Na azért írok,mert ettől a fejezettől más szemszögekből is fogok írni.Hát ennyit akartam mondtam,hogy nem erősségem az ilyen írás.:D
Vagyis hát a következő fejezettől.:D
Ja és első sorba még nagyon sajnálom,hogy későn hoztam újat,de itt az új suli és keményen kell tanulni.Sajnálom remélhetőleg hétvégén néha-néha tudok írni.
Olvassátok és hagyatok magatok után nyomot is.:)
És persze iratkozzatok fel rendszer olvasókhoz és kövessetek bloglovin.:)
                                                                                                                                Laura H. xxxx

Jessica szemszöge

Egész éjszaka morogtam magamba és néha hangosan.Elegem van Bella folytonos parancsából én nem szeretem őket akkor nem is megyek.Kész passz vita lezárva.Végre egyszer hadd legyen enyém az utolsó szó.

-6:00.-nézek rá az órára
Korán van még a gondolkozáshoz inkább még alszok egyet,kettőt vagy hármat.Aludtam volna,de egy hangos kiabálásra eszmélek fel.
-Mi franc ez?-ültem fel és vánszorogtam ki az ágyból
Még mindig valaki kiabált és most már tányér törést is hallok.Na akkor most vagy apu ért haza vagy nagyapa van nálunk,ha minden kettő akkor már mentő kéne.Sajnos anyu és apu nincsenek jóba elváltak,de apu velünk lakik csak hónaponként jön haza,mert amúgy Belfastba dolgozik.Nagyapa meg anya meg soha nem voltak jóba,de ez már hosszabb történet.
-Mi ez a kiabálás?-jött ki a bátyám kómás fejjel
-Nem tudom.-válaszoltam és mentem a lépcsőhöz közelebb
-Hé ne menj le.-húzott vissza a bátyám
-Te hülye csak meglesem.-és megpöcköltem a homlokát
Csak nézem,nézem és nézem amikor elhallgattak.Nem láttam ki az,de csend lett végre valahára.
Lehet anyu csak a szappanoperáihoz beszélt és bealudt.
-Csend.-mondtam halkan mosolyogva
A bátyámnak több se kellet szépen gyorsan berohant a szobájába és aludt tovább.Én szépen lassan visszasétáltam az ágyhoz csendben becsuktam az ajtót és beugrottam az ágyba.Fordultam a bal oldalamra a takarót magamra húztam és aludtam volna.Amikor újra meg hallottam a kiabálást majd nem felrobbantam.
-Mi van már?-rontottam ki az ajtón kiabálva
-Kicsim te fenn vagy.-jött a lépcső aljára apu mondtam,hogy ők voltak
-Igen fenn vagyok mivel felkeltettek.-mondtam dühösen
-Bocsánat picur.-jött fel apu és egy puszit nyomott a fejemre
-Semmibaj,de hadd aludjak még kérlek.
-Oké aludj picur csend lesz.-és mentem be és dőltem le az ágyra
Szeretem aput,mert nagyon jó hozzám csak amíg apu itt van addig anyunak kéne elbújnia,mert a válás óta állandóan hibát találnak egymásba és ez nem jó,mert csak vita van.Már néha félek,hogy valamelyikük megsérül,de nem olyan durvák remélem.
-Húgi.-futott be a szobámba a bátyám és rám ugrott
-Haver épp aludnák.
-Apu itthon van?-kérdezte hadarva nem a Mikulás van itt
-Nem bátyuskám a Mikulás.-kiabáltam rá,és rúgtam le a földre
-Oh akkor okés,de várj.-ez a de szó nem tetszik nekem
-Mi van?-mondtam dühősen
-Mit keresett itt ilyenkor a Mikulás?-fogalmam sincs biztos nem téged keress,hogy lehet ennyire agyatlan
-Nem téged.-mondtam befejezve a beszélgetést és bújtam vissza az ágyba végre
Az álmomba előjött Bella és a tegnapi koncert is.Mi a franc van velem?Miért álmodom róluk?Te Jézusom én lázas lehetek.Keringtek a gondolataim a fejem.Na mindegy délelőtt elmegyek orvoshoz.

Később
Már forgolódtam és az azt jelenti lassan,de nagyon lassan fel is kelek.Az álmom iszonyat félelmetes volt,mert velük álmodtam.Jess te beteg vagy.Addig-addig forgolódtam amire rávettem magam és megnéztem az időt.
-10:15.-mondtam halkan
Kimásztam az ágyból belebújtam a papucsomba és csoszogtam le a konyhába.A konyhába anya szorgoskodott.Apu szólt be volna valamit,de meglátott és nem tette.Az idióta bátyám aki azt hiszi Mikulás jött az még fenn alszik.
-Jó reggelt kicsim.-mondta anya
-Jó reggelt picur.-tette hozzá apa persze ezen is versenyeznek
-Jó reggelt anya és apa.-mondtam és ültem le
Ültünk némán apára párszor ránézetem a gyilkos szemeimmel,hogy maradjon csöndbe inkább ne,hogy vita legyen.Szerencsére hallgat mindig rám.Ezért mindig is a bátyám úgy hívott,hogy apuci pici hercegnője,de ami igaz az igaz.
-Hol a Mikulás?-pattant le a bátyám istenem most jól leég
-Mikulás?-kérdezte anya én pont takartam aput szóval nem vette észre
-Hát Jessie mondta.-na itt már szakadtam a röhögéstől
-Jessie.-nézett anya a gyilkos szemeivel már tudom kitől örököltem
-Bocsi anyu,de kikellet használnom.-mondtam nevetve és a bátyám lelökött a székről és akkor esett lenni neki ki jött haza
-Apuci.-ugrott a karjába
-Fiam.-mondta apu hasonló képen
-Köszi jól vagyok.-mondtam és álltam fel
-Az engem nem érdekel húgocskám.-mondta és löktem le én is szint úgy
-Anyuci.-hány éves is a bátyám?mert ez nagyon dedós volt
-Álljatok le gyerekek.-mondta anyu és láttam apun,hogy beakar szólni,de csak rápillantottam
-Igen is anyu.-mondtuk a bátyámmal egyszerre duzzogva és anyu rakta elénk a reggelit,de dedósok vagyunk
Amíg ettünk csendben voltunk.Ilyen se volt még a mi családunkba.Látszik,hogy apu próbálkozik normális családot teremteni.Jó és persze anyu is,de néha ő kezdi a vitát,de kit érdekel szeretem a családom és nem érdekel,hogy milyennek akkor is a családom.Még az 5 éves bátyámat is szeretem.
-Köszi anyu a finom reggelit.-mondtam és álltam fel és raktam a mosogatóba
-Szívesen kicsim.-mondta a reggeli mosollyal tudjátok anyámnak több fajta mosolya van
Mentem fel a szobámba és a szokásosan kinyitom a szekrényem és vagy fél órát állok előtt,hogy valami normális ruhát teremtsek magamra.Érdekes most vagy 5 perc alatt találtam magamnak mai napi ruhát.Szokásos egy fekete csőnadrág és egy fehér topot.Igen most biztos kérdezitek,hogy minek veszek fel otthonra csőnadrágot hát azért,mert átmegyek Bellához meg mondom neki feketén-fehéren az igazat.Dobogva futok le a lépcsőn és már számoltam vissza mikor fog anya rám szólni.
-Kicsim halkan.-hallottam azt amit vártam anyutól
-Bocsánat anyu.-mondtam és húztam fel a tornacipőm a lábamra
Miért kell az anyának mindenbe beleszólnia,ha én így járok akkor így járok talán azért mentem így,mert siettem,de nem mindegy.Na mindegy is anyu csak egy van.
-Mentem.-és léptem ki az ajtón egyenesen a kocsihoz vetve az irányt
Beszálltam a kocsiba,elindítottam a motort.Közbe bekapcsoltam a rádiót és hallgattam valami normális zenét.Majd nem nekimentem a fának amikor meghallottam a One Direction egyik dalát.
-Na ez remek ezek mindenhol üldöznek.-morgolódtam magamba
Na nem baj közel laknak Belláék túlélem szóval nem kell sokáig hallgatnom őket.Remélem.Pár utca van köztem és Bella közt mehettem volna gyalog is,de azért nem vagyok hülye,hogy reggel sétálok.Amint oda értem leparkoltam Belláék háza elé.Gyorsan kikapcsoltam a rádiót.Végre nem hallom őket miért nem kapcsoltam ki előbb?Hülye.Kiszállok a kocsiból és oda sétálok a ajtójukhoz és megnyomom a csengőt.Az anyukája egyből kinyitotta.
-Jessie,de örülök neked.-ölelt meg Bella anyukája jobban szeret engem mint a lányát néha
-Jó reggelt.-köszöntem
-Bella a szobájába van.-és vettem le a cipőm és futottam fel a lépcsőn
Amikor felértem a lépcsőn Bella idegesítő kis húga jött ki a szobából.Bírom a kis csajt csak olyan flegma néha.9 éves létére már ilyen.
-Szia törpe.-mondtam és mentem Bella szobája felé
-Szia Jess.-jé nem vágott vissza mi van jó kedve van vagy inkább rossz
Vágtattam tovább Bella szobája felé.Egyből benyitottam a szobájába.Bella még aludt szóval muszáj volt felkeltenem.
-Hello.-mentem a ágya felé és a fülébe kiabáltam
-Jess mit keresel itt?-kérdezte álmosan
-Egy fontos dolgot kell mondanom.
-Mit?Nem érhet rá később?-fordult a másik oldalra
-Nem.-és fordítottam vissza
-Jó akkor mond.-ült fel
-Nem megyek ma veled találkozni azokkal a fiúkkal.-kimondtam kerek-perec
-Mi?De miért?-már láttam rajta,hogy ki fog akadni
-Bocsi,de nem akarok és értsd meg.
-De Jess.-kérte a nagy szemeivel
-Nem Bella nekem ez nem megy.-válaszoltam vissza
-Jó megértem.-tényleg megérti ilyet se mondott még
-Köszi.-mondtam és öleltem meg
-No problem.-mondta és vissza ölelt
-Most akkor megyek hagylak aludni és készülni.-mentem az ajtóhoz
-Oké.Szia.-mondta és feküdt vissza
-Szia.-mondtam és léptem ki a szobából egyenest lementem a lépcsőn felhúztam a cipőm és mentem ki a házból
Elég jól fogadta.Bellát kicserélték volna?Elég furcsa volt.Mindegy legalább nem haragszik és így mindenki boldog.Nekem nem kell elmenni és Bella meg jót bulizhat azokkal a fiúkkal.Mindenki boldog.Beültem a kocsiba és egyből haza száguldoztam.Amint haza értem fel mentem a szobámba és szörföltem az interneten.Erre a napra pont jó ez.