Chapter 8.

Sziasztok!:)

Dühőske vagyok rátok ám.Elolvassátok egy nyomi kommentett miért nem tudtok ott hagyni?

Nagy kérés?Ha igen okés akkor legalább chaten vagy az fb csoportba írd.:)

*Jessica szemszöge*

Tetszett Harry,mert nem néz ki szarul,de velem így nem.Engem erőszakkal senki nem csókol meg nem vagyok én olyan fajta csitri lány.Ha tetszek neki mondja a két szép szemembe és talán,de mondom talán én is megcsókoltam volna.Így már látni se akarom többé.Csalódtam benne azt hittem ő nem olyan nőcsábász,de tévedtem.Remélem  azért Bellának jó napja volt.
-Húgi.-kiabálva,szirénázva szaladt be az 5 éves bátyám.
-Igen?-kérdeztem.
-Bella van itt.-mondta.Mit keress itt?
-Hívd fel.-mondtam és becsapta az ajtót.
-Bella gyere fel.-hallottam egy hangos kiabálást.Mit keress itt azt hittem Niallel van vagy otthon nem,hogy nálunk.Azt hittem mérges rám,mert ki hagytuk mondjuk lehet azért jött,hogy a fejemhez vágjon mindent,de megértem én is ezt tenném.
-Jess imádlak.-borult a karjaimba boldogan Bella hát nem erre számítottam.
-Miért is?-húztam fel a szemöldököm.

-Hát,mert rá ébresztettél,hogy a szöszi szeret engem.-mondta mosolyogva.Mi csináltam én?
-Mi?-kérdeztem furán nézve.
-Ha nem hagytál volna ki a dumálásból akkor nem lennék a szöszivel.-mondta ugrálva.
-Pont ezt akartam elérni vele.-mondtam én is boldogan.Amiről nem tud az nem fáj neki,mert amúgy fogalmam sincs,hogy mit tettem.
-Olyan jó.-dőlt le az ágyamra.
-És mi csináltatok tegnap?-ültem le mellé.
-Hát sétálgatunk és haza kísért és az arcomra egy puszit nyomott nem arra számítottam,de nem siet.Olyan édes.-mondta igazán szerelmesen.
-Az jó.-mondtam.Most mondjam el neki,hogy Harry meg engem megcsókolt,de hogy mondom el nem rontom el a kedvét.
-Veled mi volt?-ült fel.
-Semmi.-mondtam.Nem szeretek Bellának hazudni,de semmi kedvem arról beszélni.Különben is most boldog nem rontom el a kedvét.
-Biztos?-kérdezte és nézett azzal a szúrós szemeivel rám.
-Igen tényleg nem volt semmi.-mondtam lazán azt hiszem megúsztam.
-Akkor jó.-dőlt vissza az ágyamra.
A nap további részébe Bellát hallgattam ahogy a szösziről beszél.Már beragasztom a száját,mert már idegesít.Csak azt hallom,hogy "Niall így... Niall úgy..." kicsit se unalmas.Megoldom én magamhoz veszem a laptopom fülhallgató fülembe és valami jó zene és közbe bólogattok neki.Nem fogja észre venni túlságosan szerelmes.
-Képzeld Niall mosolya olyan...-kezdte.
-Bella felfogtam Niall kibaszott helyes.-szóltam közbe.Muszáj volt.
-Hé most a mosolyáról akartam mesélni.-duzzogodt.
-Tudom...tudom Niall mosolya gyönyörűen elképesztő.-mondtam.
-Mondtam már?-kérdezte.
-Igen.-kiabáltam.
-Okés akkor kezdem elölről.-mondta.
-Ne.Meséld el a bátyámnak.-mondtam és kiraktam a  szobámból.
Végre valahára csend van.Szeretem Bellát,de ez már sokk volt nekem.Tegnap még Harry megcsókolt ma meg Bella össze-vissza hablatyolt Niallről,de legalább összejött egy szép pár örülök nekik,de sokkot kaptam ebbe a két napba.Na mindegy most egyedül vagyok és csend van most nyugodtan hátra dőlhetek az ágyamon és gondolkozhatok.Igen Jessica Henderson gondolkozik.A gondolkozásomat egy sms zavarta meg.Harrytől jött.
-Ohh miért?-duzzogtam hangosan.
Olvasom Harry hosszú üzenetét és egy mosoly alakult ki az arcomon.Ez olyan édes bocsánat kérés nem is tudtam,hogy Harry tud ilyen érzékeny lenni.Meg kell még ismernem a fiúkat alaposan,mert még nem ismerem igazán őket,de Niallt megismertem egy életre már olyan dolgot is tudok róla amit nem akarok.Köszönöm Bella Harris.