Chapter 9.

Sziasztok manócskák.:)<3

Sajnálom,hogy rég hoztam fejezettet és nagyon röstellem magam ezért.:( 

De köszönöm szépen a 4000-nél több oldalmegtekintés.:)*-*

Jó olvasást,nem húzom tovább az időt!

Laura H.

xxx

 *Jessica szemszöge*

Teljesen le vagyok döbbenve még mindig Harry üzenetén nem tudom elhinni,hogy azt ő írta fogalmam sem volt róla,hogy ilyen is tud lenni még ezt az oldalát nem láttam.Fél órán keresztül csak az üzenetet olvasom nem tudok róla lekattanni még hiba se volt benne szerintem 1 órán át írta ezt az üzenetet,mert nagyon precíz.Már a 20.olvasásnál könnycsepp is esett a szememből és ott tettem le a telefont,de igazából csak korgót a hasam.

-Anyu.-szaladok le a konyhába,de sehol senki.

-Apu.-megyek a nappaliba és senki.

-Őrült bátyus.-szaladok végig a ház minden szobáján,de senkit nem találtam.Most,hogy egyek nincs anyu aki finomat adna.A hasam majd kipukkad az éhségtől.Kinyitottam a hűtőszekrényt,de tök üres volt.

-Így én most mi a francot egyek.-háborodtam fel és becsaptam a hűtő ajtót.Nem tudom hova a fenébe tűnt mindenki,de még kaja sincs na az már bosszantó rám senki se gondolt.Ültem le a székre és gondolkoztam,hogy mi ehető.Addig törtem az agyam amíg meg nem pillantottam.

-Müzli tej nélkül.-szaladtam és vettem ki a szekrényből.Elégedetten ültem le a székre és ettem.Igaz tej nélkül volt,de legalább táplálék.
Jó ízűen ettem a müzlit és gondolkoztam azon,hogy hol lehet mindenki azt utána áttértem újra Harryre.Harryn agyaltam sokat is.Azt hiszem szeretem,de lehet,hogy ez csak azért van,mert kaptam tőle egy irtó cuki üzenetet.Na mindegy is ma beszélni akarok vele,de csak akkor,ha ő is akar velem mondjuk erőszakból megcsókolt és küldött egy cuki üzenetet szóval beszélünk,ha akarja,ha nem.Megettem a müzlit és felszaladtam átöltözni.Magamra öntöttem egy fekete-fehér csíkos felsőt és egy fekete csőnadrágot.Utána valami értelmes fejet csináltam magamnak a hajamat megfésültem és valami igényes sminket kentem az arcomra és utána gyorsan leszaladni a lépcsőn felhúzni a fehér Converse cipőm.
-Sziasztok elmentem.-kiabáltam szokásomhoz híven igaz senki nem volt itthon,de ezt kiskorom óta csinálom és nem szakítom meg a láncot.
Pár utcával feljebb lakik legjobb barátnőm Bella ezért így átfutottam hozzá.Igazából nem futottam,mert az túl megerőltető a futás.Már az is elég fárasztó volt amikor felfelé menet a meredek dombon felcammogtam.Amíg el nem értem Belláék házát gondolkoztam,hogy most mi van és hogy van.Semmire se jutottam lehet azért,mert reggel van vagy azért,mert semmi kedvem gondolkozni.
-Bella.-rontottam be az ajtójukon.
-Jess mondtam,hogy nem ronthatsz ránk mindig amikor kedved van különben is kopoghatnál.-futott le a lépcsőn Bella a hatás kedvéért kopogtam és egy elégedett vigyort kentem az arcomra.
-Így jó?-kérdeztem még mindig mosolyogva.
-A legjobb lenne,ha akkor kopognál amikor kinn vagy,de mindegy.Mi járatban itt?-mosolyodott el ő is.
-Anyámék eltűntek,bátyámat megették az ufók,Harry írt egy cuk...-csuklott el a szavam az utolsó szónál és a kezem a számra csapódott.
-Mi van?-vette le a kezem a számról.-Mi van Harryvel?Mit tett?
-Semmi.-futottam fel Bella szobájába.
-Jessica Emília Henderson.-futott utánam Bella.Utálom amikor egész nevemen szólít,de akkor játszunk így.
-Szóltál Annabella?-fordultam fel egy idétlen mosollyal.Az arca lángokba hevert.
-Ne szólíts így.-kiabált rám.Na mi van már nem tetszik?
-Te így én úgy.-nyújtottam rá a nyelvem és levágódtam az ágyára.
-Mi van Harryvel?-tette fel újra a kérdést.-Mond már!
-Tegnap előtt megcsókolt erőszakkal én ellöktem és tegnap írt egy írtó cuki üzenetet és teljesen elolvadtam az üzenettől.-nyomtam a kezébe a telefonom,hogy olvassa el.Bella nem habozott azonnal elolvasta az arcán nem lehetett semmit látni,hogy mit gondol.Az arca semmilyen állapotba volt.
-Öm,hát ez nagyon cuki-tette a kezét a szívéhez.Cukinak cuki,de Harryvel csak barát szeretnék lenni.-Ez baromi cuki.
-Szerintem is,de azért nem szeretnék vele tudod úgy együtt lenni.-dadogtam ki a mondanivalóm a padlót nézegetve.Szép fa padló.
-Ezt a szemembe,kérlek.-emelte fel a fejem,és ki kellet mondanom a szemébe is.Ajh.
-Nem akarok Harryvel együtt lenni.-mondtam ki gyorsan.Tessék kimondtam.
Nem szeretnék Harry Stylessal járni.- Ezt így kimondani magamba elég furcsa,hogy a többi hozzám hasonló már Harry nyakába ugrott volna én meg nem.
-Ha nem akarsz nem erőltetlek,de ismerd meg jó fej.-villantott rám egy ezer wattos mosolyt.Ajh utálom,ha ezt csinálja.
-Csak a barátom lehet semmi több.-paskoltam meg a fejét egy mosollyal az arcomon.
-Akkor menj-tolt ki a szobából.-Szia!
-Hello.-kiabáltam még be a szobába,de szépen letrappoltam a lépcsőn.
Kiléptem Belláék házából és elindultam haza.Gyalog.Egész úton gondolkoztam ezen a megismerés dolgon,hogy lehet meg kéne jobban ismernem Harryt,de akkor is csak barát.Amint megpillantottam a házunkat észbe kaptam és rájöttem,hogy nem vár senki otthon.Egyedül leszek.Anyuék a franc tudja hol,bátyámat remélem megették az ufók és Bella meg kidobott.Remek.
Előszedtem a kulcsom és kinyitottam az ajtót és betrappoltam a házba.A ház csendes volt.Jó hangosakat dobbantottam a cipőmmel,hogy hallja az egész szomszédság,hogy itthon vagyok.Beléptem az ajtón levedlem a kabátom magamról a cipőt csak lerúgom,és mennék fel a szobámba amikor csöngetnek.
Remek kihallotta meg a dobbánásaim. -morgolódtam magamba.Kinyitom az ajtót és 4 fess úri ember áll az ajtóba.Ezek mi a szent szart keresnek itt?
-Nem veszek semmit.-elámultam,hogy itt vannak,de nem érdekelnek.Rájuk akartam csukni az ajtót,de a kezeik nem engedték.
-Oké gyertek be üljetek le fosszatok ki.-tártam ki az ajtót és mind egyszerre beléptek.Kettő elől és kettő hátul úgy értettem,hogy egyszer.
-Ha már ezt így mondtad akkor srácok pakoljatok.-mosolyodott el Louis és felemelte anyám kedvenc lámpáját.
-Leteszed vagy anyám megöl,ha baja esik.-forgattam meg a szemeim,de ő a megöl hallatán hirtelen le is tette.Szóval nem akar meghalni,de hát belépet a szentélyembe akkor meghalhat,ha megölöm.
-Szóval mi csinálsz?-ült le Liam a kanapéra.Hát épp pihenni és lustálkodni akartam a szobámba,de megzavart négy váratlan nem várt vendég.
-Amit egy magam fajta lány tenne,ha egyedül van.-ültem a fotel karfájára.
-Szóval a mi zenénket hallgatnád.-kuncogott fel Zayn.Hahahaha,nem.
-Persze csak is.-forgattam meg a szemeim.Gyerekes majmok akik azt hiszik minden róluk szól.
-Tudtam bírsz minket.-karolta át a nyakam Harry.Csak rá mosolyogtam és egy lendülettel a földre löktem.
-Nem,nem bírlak titeket és nem is foglak.-mondtam egy önelégült mosollyal.
-Vadállat.-mormolta Harry halkan annyira halkan,hogy én se hallottam csak a szájáról olvastam le.
-Szóval mi a francot kerestek itt és hol van a szőke?-kérdeztem,de ők csak a földet nézték.-Tippelek a szőke Bellánál van.
-Igazából nem.-mondta Liam.Szomorúnak tűnnek mi a fene történt?
-Akkor hol van?-ültem le a kanapéra Liam mellé.
-Niall kórházba van.-mondta ki Zayn lesütve szemeit.Mi?Miért?
-Miért?-kérdeztem aggódván.
-Térdét műtik.-mondta Louis az arcáról leolvasható mennyire félti és mennyire hiányzik neki.
-Ohh.-dőltem hátra a kanapén.-És ti miért vagytok itt?
-Ez igen jó kérdés.-villantak ki Harry arcán a gödröcskéi.
-Igazából Bellához akartunk menni elmondani ami van most,de majd Niall elmondja neki.-hadarta el Zayn.
-Oh.-kulcsoltam össze a kezem a mellem alatt.
-Ja.-ült le Louis,Harry és Zayn még a kanapéra. A kanapén ültünk mind az öten.Öten.Liam,Louis,Zayn,Harry és én.Sose gondoltam volna,hogy velük unatkozom majd és most se tetszik ez a helyzet.
Fel kell szólalnom,de mi a francot mondjak? Küldjem el őket a fenébe akkor amikor a legjobb barátjukért aggódnak? Nem lehetek szívtelen disznó.Ha áthívom Bellát akkor el kell mondanunk neki,hogy a pasiját műtik és nincs kedvem vele közölni.Szóval akkor "b" terv az nem más,hogy elvagyok velük.Megismerem őket.
-Unatkozom.-ültem fel.-Csináljunk valamit!
-Mit?-ültek fel egyszerre a fiúk.Ez az egyszer cselekvés és beszélés idegesítő.
-Mit tudjam én,de ne unatkozunk már.-nyavalyogtam.
-Van egy ötletem.-csillantak fel Harry szemei és el is rohant,hogy hova azt nem tudom.
Dőltünk vissza a többiekkel a kanapéra és sóhajtottunk fel egyszerre amitől felkuncogtam és utána egyből ők is kuncogtak.A nevetés és kuncogás tényleg fertőző.Feküdtünk és vártuk Harryt aki nem jött.Már csukódtak volna le a szemeim és,ha jól láttam fél szemmel akkor a fiúknak is,de megjelent Harry.
-This is us.-kiabálta a göndörke.Az a film izéjük?
-Mi?-kérdeztem értetlenül.
-Ettől megszeretsz minket.-bólogattak a fiúk.Soha nem nézem meg azt a szarságot.
-Nem nézem meg.-hadartam el gyorsan.Soha.
-De és,ha kell ide kötözünk.-mondta Liam és lefogta az egyik kezem a másikat meg Louis.
-Eresszetek el.-fészkelődtem.-Oké meg nézem azt a szarságot!
-Ez az.-pacsizott le Harry Zaynnel.
Harry betette a filmet,Zayn lehúzta a redőnyt,én fészkelődtem miközben Liam és Louis még mindig fogták a karom hát,ha megszökök.Jól tették meg is akartam.A film elkezdődött.Liam és Louis szorongatta még a karom,Harry letelepedett a földön előttem és Zayn leült Louis mellé.Harry érdekes pózba feküdt a földön úgy feküdt,mint egy modell,de a lábam a mellkasán pihent.
És a film ment.És néztem.

Chapter 8.

Sziasztok!:)

Dühőske vagyok rátok ám.Elolvassátok egy nyomi kommentett miért nem tudtok ott hagyni?

Nagy kérés?Ha igen okés akkor legalább chaten vagy az fb csoportba írd.:)

*Jessica szemszöge*

Tetszett Harry,mert nem néz ki szarul,de velem így nem.Engem erőszakkal senki nem csókol meg nem vagyok én olyan fajta csitri lány.Ha tetszek neki mondja a két szép szemembe és talán,de mondom talán én is megcsókoltam volna.Így már látni se akarom többé.Csalódtam benne azt hittem ő nem olyan nőcsábász,de tévedtem.Remélem  azért Bellának jó napja volt.
-Húgi.-kiabálva,szirénázva szaladt be az 5 éves bátyám.
-Igen?-kérdeztem.
-Bella van itt.-mondta.Mit keress itt?
-Hívd fel.-mondtam és becsapta az ajtót.
-Bella gyere fel.-hallottam egy hangos kiabálást.Mit keress itt azt hittem Niallel van vagy otthon nem,hogy nálunk.Azt hittem mérges rám,mert ki hagytuk mondjuk lehet azért jött,hogy a fejemhez vágjon mindent,de megértem én is ezt tenném.
-Jess imádlak.-borult a karjaimba boldogan Bella hát nem erre számítottam.
-Miért is?-húztam fel a szemöldököm.

-Hát,mert rá ébresztettél,hogy a szöszi szeret engem.-mondta mosolyogva.Mi csináltam én?
-Mi?-kérdeztem furán nézve.
-Ha nem hagytál volna ki a dumálásból akkor nem lennék a szöszivel.-mondta ugrálva.
-Pont ezt akartam elérni vele.-mondtam én is boldogan.Amiről nem tud az nem fáj neki,mert amúgy fogalmam sincs,hogy mit tettem.
-Olyan jó.-dőlt le az ágyamra.
-És mi csináltatok tegnap?-ültem le mellé.
-Hát sétálgatunk és haza kísért és az arcomra egy puszit nyomott nem arra számítottam,de nem siet.Olyan édes.-mondta igazán szerelmesen.
-Az jó.-mondtam.Most mondjam el neki,hogy Harry meg engem megcsókolt,de hogy mondom el nem rontom el a kedvét.
-Veled mi volt?-ült fel.
-Semmi.-mondtam.Nem szeretek Bellának hazudni,de semmi kedvem arról beszélni.Különben is most boldog nem rontom el a kedvét.
-Biztos?-kérdezte és nézett azzal a szúrós szemeivel rám.
-Igen tényleg nem volt semmi.-mondtam lazán azt hiszem megúsztam.
-Akkor jó.-dőlt vissza az ágyamra.
A nap további részébe Bellát hallgattam ahogy a szösziről beszél.Már beragasztom a száját,mert már idegesít.Csak azt hallom,hogy "Niall így... Niall úgy..." kicsit se unalmas.Megoldom én magamhoz veszem a laptopom fülhallgató fülembe és valami jó zene és közbe bólogattok neki.Nem fogja észre venni túlságosan szerelmes.
-Képzeld Niall mosolya olyan...-kezdte.
-Bella felfogtam Niall kibaszott helyes.-szóltam közbe.Muszáj volt.
-Hé most a mosolyáról akartam mesélni.-duzzogodt.
-Tudom...tudom Niall mosolya gyönyörűen elképesztő.-mondtam.
-Mondtam már?-kérdezte.
-Igen.-kiabáltam.
-Okés akkor kezdem elölről.-mondta.
-Ne.Meséld el a bátyámnak.-mondtam és kiraktam a  szobámból.
Végre valahára csend van.Szeretem Bellát,de ez már sokk volt nekem.Tegnap még Harry megcsókolt ma meg Bella össze-vissza hablatyolt Niallről,de legalább összejött egy szép pár örülök nekik,de sokkot kaptam ebbe a két napba.Na mindegy most egyedül vagyok és csend van most nyugodtan hátra dőlhetek az ágyamon és gondolkozhatok.Igen Jessica Henderson gondolkozik.A gondolkozásomat egy sms zavarta meg.Harrytől jött.
-Ohh miért?-duzzogtam hangosan.
Olvasom Harry hosszú üzenetét és egy mosoly alakult ki az arcomon.Ez olyan édes bocsánat kérés nem is tudtam,hogy Harry tud ilyen érzékeny lenni.Meg kell még ismernem a fiúkat alaposan,mert még nem ismerem igazán őket,de Niallt megismertem egy életre már olyan dolgot is tudok róla amit nem akarok.Köszönöm Bella Harris.

Chapter 7.

Ohh Hello!:)

Nézzétek mit hoztam.Hát ez engem is meglepetett.:D

Na vágjunk a lecsóba.:)

*Elizabeth szemszöge*

-Meglepetés.-mondta egy nagy mosollyal

Azt hiszem leesett a vér nyomásom.Jess mit keress itt?Azt mondta nem jó.Azt mondta utálja még őket.Nem értem mi van vele.

-Hahó élsz még?-kérdezték a fiúk 

-Ja persze.Jess gyere velem.-eszméltem fel és húztam el odébb Jessie-t.

-Csak egy perc.-mosolygott a fiúkra most már nagy baj lehet vele.
-Már biztos több lesz egy percnél.-fordultam hátra a fiúk felé.
Elhúztam Jessie-t jó messzire.Igazából egy sikátorba akartam,de az már túlzás meg nem is volt a közelbe.Szóval más hova húztam.
-Elmondanád mi a franc van?-türelmetlenkedett és húzott vissza.Erősebb nálam a fenébe.
-Mit keressel itt?Hisz te utálod őket.-böktem egyből a lényegre.
-Hát adok nekik egy esélyt.-mondta egy mosollyal.Hol van az én barátnőm?
-Jess te jól vagy?-kérdeztem a komoly tekintettel.
-Igen soha jobban nem voltam,de te most miért nem örülsz nekik te mondtad mindig,hogy adjak nekik egy esélyt.Tessék adtam.-Ez ütős érv.
-Ezt mondtam tudom,de miért most?És miért nem szóltál?
-Nem tudom.Otthon unatkoztam semmi dolgom nem volt és most itt vagyok.-mondta.Ez is egy ütős érv.
-Hát oké.Ezekre nem tudok mit mondani.
-Vissza megyünk?-kérdezte.Valami azt súgja nekem,hogy több van ennél amit mondott,de nem tudom mi lehet az,
-Menjünk.-mondtam és együtt vissza mentünk.
Ahogy közeledtünk vissza hozzájuk csend volt.Nem szólt hozzá és én se hozzá.Én örülök,hogy próbálja őket megismerni,de miért most?És miért nem szólt?Ezek a kérdések cikáztak a fejem egész úton.Amikor már láttuk őket Jessie egyből,mint egy őrült oda szaladt hozzájuk.Mi történt itt?Ha álmodok akkor most azonnal keljek fel.
-Megjöttünk.-értem oda én is hozzájuk.
-Láttuk.-mondták nevetve.
-Na hova fiúk?-kérdezte Jessie és mosolygott rájuk már biztos,hogy ez egy álom.
-Igyunk meg valamit.-adta az ötletett Niall.
-Starbucks.-kiabálta Jessie és Harry egyszerre.Tudtam Jessie összejött Harry-vel,de ő az enyém lestoppoltam.Ez nem ér,de még nem tudom biztosra,de ki derítem.
-Oké menjünk.-mondtam mosolyogva és próbáltam közeledni Harry felé.
-Akkor Starbucks.-mondtuk egyszerre és elindultunk oda.
Megittunk egy kávét és közbe beszélgettünk,de alig avattak be.Folyton Jessie,Jessie és Jessie.Olyan,mintha láthatatlan lennék.Azt hittem ez lesz életem legjobb napja,de közbe szólt Jess.Nem  bánom,hogy eljött,de én is itt vagyok végül is az én kedvenceim.

*2 óra elteltével*
Még mindig bent ülünk.Hát nem így képzeltem el.Nevetgélnek,viccelődnek és nagyon jól kijön mindenkivel Jess.Én csak ülők és reagálok.Már elég unalmas.Elhatároztam,hogy lelépek úgy se veszik észre.Szépen lassan felálltam a székből és kisétáltam.Nem mentem haza inkább sétáltam egy kicsit egyedül.
-Bella.-kiabálva futott utánam valaki.Hátra fordultam és megláttam egy szőke hajú férfit.
-Niall mi van?Miért nem vagy a többiekkel?-kérdeztem.
-Hát unalmasak.-vonta meg a vállát.
-Azok.-mosolyodtam el.
-Amikor megláttalak már akkor tetszettél.A személyiséged meg a stílusod.-mosolygott.Olyan édesen mosolyog.
-Jujj,de cuki vagy.-megfogta a kezem és magához húzott.

Azt hittem megcsókol,de nem.Csak szimplán megölelt.Magához szorított erősen.Talán nem Harry lesz többé a kedvencem,ha nem Niall.Egy szőke,ír fiú aki a legcukiba a világon.Már nem is bánom,hogy eljöttem a többiektől.
-Nem akarsz eljönni sétálni?-súgta Niall a fülembe.
-De,hogy nem.-egyeztem bele rögtön.És elindultunk.Ugyan úgy fogta a kezem végig nem tudom hova mentünk,de vele lelehettem aki felvíditott.És én még azt,hogy nem így képzeltem hát mondjuk nem is így képzeltem,de ez így sokkal jobb.

*Jessica szemszöge*

Örültem neki,hogy mégis eljöttem igaza volt Bellának tényleg nagyon jó fejek.És mit ne mondjak bejön nekem az a göndör hajú srác talán mondom talán miatta jöttem el.Na jó ezt nem én mondtam.

-És,hogy-hogy nem szeretsz minket?-kérdezte Liam azt hiszem.

-Hát nem bírtalak titeket.-mondtam mosolyogva.

-Végre bír minket.-örvendeztek fel és megöleltek.

-Hé túlzásokba nem essünk.Amúgy is hol van Niall?-kérdeztem és néztem furán.Nagyjából már tudom a nevüket néha még bajban vagyok velük,de már egész jól tudom.

-Tényleg hol van Niall?-kérdezte utánam az a fekete hajú.Mondtam,hogy nem tudom még jól,de azt hiszem Zayn,de nem biztos.

-Ha már Niall hol van akkor hol van Bella?-kérdezte Louis.

-Tényleg.-csaptam a fejemhez.Hova tűntek ezek?Én úgy tudom,hogy Bella kedvence Harry.

-Megkeressük őket?-kérdezte Harry.

-Nem.-néztünk egymásra és folytattuk a beszélgetést.

Folyamatosan kérdezgettek a fiúk minden féle hülyeséget,de mondjuk ők is hülyék értelmeset nem tudnak.Attól függetlenül nagyon jó fejek,de már unalmasak a kérdések.2 órán keresztül csak kérdezgetek.

-Fiúk most stop.-állítottam le őket.

-Miért?-kérdezte Louis.

-Mert unalmasak a kérdések.-nevettem fel.

-Haza kísérjük kezd sötétedni?-kérdezte Harry.Vajon miért nem lepődtem meg,hogy pont Harry teszi fel ezt a kérdést.

-Tőlem.-vontam meg a vállam és felálltam.A fiúk,mint ha egy utolsó szelet süti lennék úgy futottak mellém.Párjuknak sikerült párjuknak nem,mert a két oldalamon Harry és Louis állt.Mondjuk Zayn nagyon nem is versengett értem,de megértem őt.Zayn várja az esküvő napját és megígérte,hogy meghív.Szóval decemberbe esküvő.

Szépen lassan haza sétáltunk,de csak Bella és Niall járt a fejembe,hogy hol lehetnek.A fiúk beszélgettek valamiről,de nem figyeltem rájuk más járt a fejembe.

-Srácok én megyek Perrie-hez.-mondta Zayn.

-Én Sophia-hoz.-tette hozzá Liam.

-Ha már mindenki megy a csajához akkor én megyek Eleanor-hoz.-és végül tette hozzá Louis.Kicsit összetörtem,de tudtam,hogy van Louisnak barátnője csak nem tudom valahogy el tudtam képzelni,hogy a csaja legyek.

-Okés sziasztok.-köszönt el Harry.Úgy látom Harry örült ennek.

-Sziasztok.-köszöntem én is és mentünk tovább.

Szóval ketten maradtunk.Csöndben sétáltam mellette se én,se ő nem szólalt meg.Lehet zavarba jött vagy nem tudom.Bár Harry Styles sose jön zavarba.Szóval még mindig némán sétáltunk egymás mellet én gondolkoztam,hogy hol lehet Niall és Bella.Harry meg nem tudom min gondolkozót.

-Itthon vagyok.-szólalt meg amikor már a kapunál álltam.És ebbe a pillanatba magához húzott.

Próbáltam ellenkezni,de nem lehetett.Erősen magához húzott alig kaptam levegőt.Nem értettem,de ezt nem szeretem mégis a csókja finom,édes volt.Hát akkor se szeretem az ilyen nem vagyok ilyen lány.Szóval ellöktem magamtól egy lendülettel pofon vágtam.

-Jess bocsi nem akartam.

-Nem érdekel én ezt nem szeretem velem nem játszik senki.-mondtam és mentem be.

Most nagyon dühös vagyok Harry-re.Nem gondoltam volna róla,hogy ilyen erőszakos,de csalódik az ember.Kellet nekem elmennem erre a hülyeségre,de most megkapta.Nem fog Jessica Henderson-nal játszani,mint egy bábuval.

Chapter 6.

Sziasztok!

Végre rászántam magam,hogy megírom,de most kaptok feladatott.

Kérek kommentett a fejezet alá!

Na kezdjük nem jártatom tovább a pofám.:D

Laura H.xxxx 

* Jessica szemszöge*

Reggel elég sokáig aludtam.Senki nem zavart.Érdekes volt,hogy Bella nem jön furcsáltam nagyon,de biztos van oka.Lehet dühös azért,mert nem megyek el a mai találkozóra,de értse meg,hogy nem bírom őket.Remélem felfogta és nem azért hisztizek,de ha komoly dologról van szó akkor szólna mindent elmond nekem.Nyugodtan felöltöztem és szépen lassan le sétáltam a konyhába.

-Reggeli?-ültem le székre tök nyugodtan

-Csipkerózsika már csak ebéd lesz.-mondta anyu

-De éhen halok.-fogtam meg a hasam

-Előbb kelj.-mondta anyu mosolyogva és oda batyogtam a hűtőhöz és kivettem a reggeli kakaóm amihez senki nem nyúl,mert ha igen akkor nem szép dolog várható

Ültem vissza a székre és elkezdtem szürcsölni.Anyu csak rámnézett és tudtam,hogy normálisan kell inni.Egy embertől félek az anyu.Szürcsöltem tovább a kakaóm.Normálisan nem úgy,mint egy illetlen.Amikor megittam a kakaóm szokásosan vissza vánszorogtam a szobámba és magamra varázsoltam valami hétköznapi ruhát.Más néven egy fekete cső nadrág és egy fehér spagetti pántos felsőt és a kedvenc bolyhos zoknim egyszerűen imádom.
-Húgocskám.-jött be a bátyám a szobába vajon mi a szent szart akar
-Igen bátyuskám?-folytattam az idétlen beszédet
-Keresnek telefonon.-mondta és ment ki
-Köszönöm.-mondtam és egyből futottam le biztos vagyok benne,hogy Bella az
Futottam le a lépcsőn,mint egy őrült az én szerencsémre még el is estem.Pont akkor amikor leléptem az utolsó lépcső fokról akkor el csúsztam a bolyhos zoknimba.Amennyire szeretem annyira átok is néha.Felálltam és fogtam meg gyorsan a telefont.
-Igen tessék?-kérdeztem bele izgatottan
-Jessica?-kérdezte be az a hang amit nem vártam vagyis örülök neki,de azt hittem Bella
-Nagyi?-kérdeztem vissza és reménykedtem nem ő az,de ő volt
-Jessica drágaságom.
-Nagyi nagyon hiányzol.-amielőtt Manchesterbe költöztünk előtte a nagyinál laktunk Liverpoolba szeretem ott lakni
-Ez megoldható.-szeretem a nagyit,de nem hagyom itt azért anyuékat,a bátyám és a barátaim
-Hogy?-kérdeztem reménykedve,hogy nem azt mondja amire gondolok
-Költözz hozzám.-de azt mondta remek
-Költözz te hozzánk nagyi ez jobb ötlet.-ez nem fog bevállni
-Tudod,hogy Liverpoolba akarok meghalni a nagyapád mellette.-nem nagyi ezt nem mesélted el nekem 100-szor
-Én meg nem akarom itt hagyni a családom és a barátaim.
-Légyszíves Jessica látni szeretnélek utoljára is.-a másik ember aki állandóan manipulál
-Átgondolom.-muszáj neki ezt mondanom
-Biztos?
-Igen nagyi száz százalék.-ha nem ezt mondom kitör a harmadik világháború
-Rendben most mennem kell puszilom a bányád és a többieket.-mondta
-Én is az ottaniakat.-mondtam és letettük a telefont
Okés akkor gondolkozok,hogy nem megyek Liverpoolba imádtam ott lenni,de azért oda költözni nem akarok oda.Itt vannak a barátaim meg a családom.
-Anyu,apu,bátyuskám nagyi puszil.-kiabáltam és futottam fel a szobámban
Leültem a babzsák fotelembe és magamhoz vettem a laptopom és kicsit böngésztem.Betettem valami jó zenét ami a Avicii-Wake Me Up volt.Nem tudom miért,de nagyon megszerettem a számot.Megnéztem,hogy Bella fenn van-e,de nem volt  ezért üzenetett hagytam neki.Ma nagy nap lesz neki.Azért nem mondom,hogy nem énekelnek rosszul,mert azért van tehetségük és elég jó fejek is voltak,de komolyan találkozzak velük még az kizárt.Van egy számuk ami megütőtte a szívem az a Little Things.Az a szám eszméletlenül tetszik.Imádom,de őket még utálom.Na jó nem is  utálom csak hát nem szimpatizálok velük még,de ezt meglehet érteni szerintem.Mindegy mai nap nekem ezzel fog eltelni ülők a babzsák fotelbe és internetezek,mert én nem megyek.

*Annabella szemszöge*

Miután kiderítettük Adamel,hogy milyen munka való nekem utána gyorsan megírtam a plakátokat és ki is nyomtattam és még utána gyorsan az egész utcát beterítettem plakáttal.Remélem sok jelenkezző lesz és így nem kell elköltöznöm és anyuéknak is tudok segíteni.Most már csak azt kell kitalálnom,hogy hol találkozok a fiúkkal.Azt nem mondták és akkor,hogy találkozunk.Előkerestem az autogramot és az autogram hátulján a fiúk telefon száma volt rajta.Azt a kutya meg a macska meg van a telefon számok,de melyik hívjam?Hát őszintén mindegyiket szeretem sőt imádom,de valami megfogott a szőke,ír fiúba.Az én kis Niall mackóm.Tárcsázom a számát és egyszer beleszól egy álmos,férfi hang.
-Igen tessék?-szólalt bele
-Niall?Én vagyok az a lány a koncertről.-mondtam izgatottan
-Az a fekete hajú aki az undok barátnőjével volt?-kérdezte na Jess kapott becenevet
-Igen talált.-mondtam kuncogva
-Okés tudod hol van Manchester fő tere?-ez komoly már mióta itt élek
-Természetesen.-melyik hülye nem tudja
-Oké,mert én nem,de a többiek tudják.-meg van az a hülye,de akkor is cuki
-Hánykor találkozunk?-kérdeztem nagy mosollyal
-Legyen négy óra.-mondta
-Okés.-mondtam már ugráltam örömömbe
-Addig is szia.-köszönt el
-Szia.-tettem le a telefont
A telefonom szorongatva ledőltem az ágyra.Végre valóra válik az álmom találkozom a fiúkkal és találkozok a szőke hercegemmel.Ez annyira izgalmas.Fel ülők és megnézem hány óra amikor a fejemhez csaptam.
-Jézusom már három óra.-csaptam a fejemhez és elkezdtem kapkodni egy óra és találkozom velük
 Elrohantam fürödni.Megmostam a hajam,patyolat tisztára mostam magam.Utána megszáritottam a hajam és megcsináltam a sminkem.Nagyon sokáig voltam bent a fürdőbe.Utána kisétáltam és a szekrényem előtt álltam fél percet.Nem tudtam eldönteni mit vegyek fel.
-Meg van.-vettem ki a szekrényből a sötét lila,rövid,egybe ruhám
Írtó szexi.Ahhoz legjobban a lila magassarkúm illik.Amikor kész voltam utolsó simitásokat végeztem magamon a rúzst a végére hagytam.A tűz piros rúzsom nélkül sehova se megyek.Megfogtam a táskám beledobáltam minden szart és lelibektem a lépcsőn.
-Elmentem.-kiabáltam anyunak és apunák
-Vissza se gyere.-örvendezett a húgom én meg néztem rá az őrülten ijesztő arcommal
-Vigyázz magadra.-mondta anyu
-Ezt ragd el.-mondta apu és a kezembe nyomott egy bors sprayt
-Köszi apu.-mondta és mentem ki az ajtón
Beültem a kocsimba és beindítottam a motrot.Egyenesen a főtérhez vettem az irányt.Amikor odaértem már a fiúk ott voltak egy lánnyal.Kit hívtak még el?
-Ohh nagyon csinos vagy.-néztek rám a fiúk
-Köszönöm.-mondtam és hátulról is megmutattam nekik,de csak a lányra figyeltem amikor megfordult nem hittem a szememnek
-Jess?-döbbentem le
-Meglepetés.-mondta nagy mosollyal

Writer's request.

Aloha éjszakai baglyok!

Hát most pár kérésem lenne bocs,hogy ilyen izéke vagyok,hogy kérek pár dolgok,de ezt azért elvárhatom,ha már olvasod a blogom.:)

1. Kövess Bloglovin!Please!:))
2. Kommentáld a fejezeteket.Érdekel a véleményed.:)
3. Csatlakozz a Facebook csoporthoz!

Szerintem ezek nem nagyon dolgok főleg,ha olvasod és szereted a történetet.:) Ha nem akkor pukkadj meg!:D

 

Chapter 5.

Sziasztok srácok.:)

Igazából elmondom nektek imádom ezt a blogom.Bár már megint újba töprengek,de még vacillálok.:D

Na mindegy vágjunk a lecsóba.:)

                                                                                                                                   LauraH.xxxx

*Annabella szemszöge*

Igen bántott,hogy Jess nem jön el velem,de mit tegyek mindent megpróbáltam már,hogy megszeresse őket,de semmi.Na mindegy ma akkor is jót mulatok Jess nélkül.A legjobb barátnőm nélkül.Aki végig ülte velem a koncertet,hátra jött velem autogramért és ezt az egyet nem teszi meg.Mindent megtesz,de ezt nem.Remélem átgondolja.Tudom átfogja,mert bár,hogy is tagadja kezdi megszeretni őket.

-Bella,Bella,Bella,.....-kiabálva futott be a 7 éves kishúgom

-Mi van?-förmedtem rá

-Anyu és Apu beszélni akar veled.-mondta és menti is ki

Oh mi csináltam már megint.Tuti valami olyan amit a húgom tett,de ha igen megölöm a saját húgom.Annyira kis idegesítő.

-Bella gyere légyszíves.-kiabált fel apa,de a légy nem szíves,ha nem potros

-Megyek.-mondtam és felhúztam a papucsom és indultam le amikor megláttam őket elég dühösek voltak már most félek
-Bella első miért dugítottad el a vécét?-förmedt rám rögtön apa
-Mi?Mentségemre szóljon most hallok erről először
-De azt mondta,hogy te voltál,de várj...-mondta és sóhajtott apa
-Drágám térjünk inkább a témára.-mondta anya nyugodtan és letörten
-Erika.-kiabált apa a húgomnak most nagy bajba van
-Igen.-ugrott le mosolyogva én most nem mosolyognék húgi
-Hallgatóztál?-kérdezte anya tőle
-Nem.-tagadta jaj húgom hát sose tanulsz tőlem
-Erika.-mondta apa
-Sajnálom.-mondta húgom a kiskutya szemekkel bezzeg ezt megtanulta
-Mindegy.-terelte anya a témát apa megakart szólalni,de valami nagyon fontost akarhatnak
-Gyerekek....-kezdte apa,de én köz be vágtam
-Kitalálom kis testvérünk lesz.-mondtam boldogan
-Nem.-jelentette ki anya határozottan
-Akkor meg mi?-türelmetlenkedett a húgom
-Nem könnyű.-mondta apu
-De az a helyzet elköltözünk.-mondta anya ki azt a szót amit soha nem akartam hallani
-Mi?De miért?-kérdeztük egyszerre a húgommal
-Munka miatt és nincs pénzünk fenn tartani ezt a házat.-mondták
-De én nem akarok elmenni.-mondtam és szaladtam fel a szobámba
Magamra zártam az ajtót az ajtóhoz dőlve sírtam azt hittem ez lesz életem legszebb napja,de tévedtem nagyot tévedtem.Ezt nem mondhatom ez Jessnek tudom,hogy a legjobb barátnőm,de nem akarom,hogy összetörjön inkább keresek megoldást a maradásra.Elmehetnék én is dolgozni meg a húgom is.Igaz ki alkalmazna egy 7 évest,de én már dolgozhatok.Magamhoz fogtam a laptopomat és rögtön rákerestem pár állásra.Csak találok valami nekem való munkát.
Pár óra keresgélés után rájöttem csak egy valami munka való nekem.Az éneklés.Egyedül a hangom jó szerintem,de kifedezne fel egy botcsinálta csajt.Hát senki.Segítség kell,de ki?
Jessiet nem hívom fel most nem haragszom rá csak most még nem.De akkor ki?Meg van,hogy ez eddig miért nem jutott eszembe.Egyből tárcsáztam a volt barátom számát a neve Adam. Ki csöng,kicsöng és kicsöng amíg bele nem szól egy mély férfi hang.
-Hello ki az?
-Szia Adam én vagyok Bella.-hadartam el a pontig
-Bella?Csak nem vissza akarsz jönni?-kezdte a flörtölős dumát
-Nem.Segítened kéne.Átjössz?-kérdeztem
-Most?De minek miért nem hívod Jessiet?
-Mindegy Jess most nem alkalmas,de siess délután programom van.-mondtam és letettem a mobilt
Magamra varázsoltam valami normális ruhát csak nem várhatom egy száll pizsamában.Szokásosan egy fekete,pánt nélküli,egybe ruhát.A szoknya az én világom.Amikor felöltöztem akkor oda ültem a gépemhez és addig is kerestem munkát amig nem jön meg.
-Bella itt van Adam.-kiabált anya
-Küld fel.-kiabáltam vissza és folytattam a kutatást
-Szia na mibe segítse?-jött be Adam

-Szia.-köszöntem semmit se változott ugyanaz a menő csávó maradt,mint régen
-Rátérhetnénk a témára.-ült le az ágyamra
-Okés tudod elköltözünk,de ha lenne munkám akkor talán maradnánk.-hadartam végig egy szusszanás nélkül
-És?-nézet rám értetlenül
-Hát segíts munkát keresni.-mondtam el az ő szintjén
-Menj áruházba dolgozni.-mondta és feküdt le az ágyamra ez nagy segítség tényleg jobban jártam volna Jess-el.
-Kösz a segítséget.-mondtam letörten próbáltam bűntudatot hozni rá
-Jójó segítek.-mondta és ült fel
-Éljen.-tapsikoltam,mint egy kislány
Egész délelőtt munkát kerestünk,de semmi.Komolyan nincs nekem illő munka?Kell valaminek lenni amihez értek.Nem vagyok hülye.Egy munkát kérek istenem kérlek.Csak egy munka.
-Nincs.-jelentette ki Adam
-Kell valaminek lenni.-háborodtam fel
-Menj az állatkertbe takarítónak.-mondta nevetve
-Nem fogom az állatok szarját takarítani.-álltam fel
-Nem csak azt kell.A mosdókat is.-mondta mosolyogva és lelöktem a székről
Ezek a munkák nem nekem valók.Tudom,hogy én többre vagyok képes.Nem kell nekem ilyen munka.Egy nem is szeretnék ott dolgozni,kettő valami normális munkát akarok.És,ha nem akarok ott dolgozni ne erőltessük.
-Mi lenne,ha kutyát sétáltatnál?-adta az ötlet ez bár nem is rossz szeretem a kutyákat és sok a kutya a környéken
-Ez nem is rossz ötlet..-mondtam mosolyogva
-Tudom akkor jutott eszembe amikor lelöktél a székről.-mondta dühösen
-Akkor megérte.-mosolyogtam
-Elmehetek?-kérdezte és állt fel
-Természetesen.-mosolyogtam és nyitottam az ajtót
Végre van munkám.Vagyis még nincs ne örüljünk.Még csinálnom kell plakátot és elkezdődik a karrierem és nem kell költözni.Most annyira boldog vagyok.Jessienek erről nem kell tudnia,mert szerintem megkérné a szüleit,hogy hadd lakjak ott,de nem akarok egyedül akarok már élni felnőtt vagyok.Ma van életem legjobb napja délelőtt megcsinálom a plakátot holnap már munkám is lesz és délután találkozok a srácokkal.Ennél tökéletes nap nem is lehetne.

Chapter 4.

Sziasztok.
Nem  az erősségem az,hogy előre írok,de bele kell szoknom.Na azért írok,mert ettől a fejezettől más szemszögekből is fogok írni.Hát ennyit akartam mondtam,hogy nem erősségem az ilyen írás.:D
Vagyis hát a következő fejezettől.:D
Ja és első sorba még nagyon sajnálom,hogy későn hoztam újat,de itt az új suli és keményen kell tanulni.Sajnálom remélhetőleg hétvégén néha-néha tudok írni.
Olvassátok és hagyatok magatok után nyomot is.:)
És persze iratkozzatok fel rendszer olvasókhoz és kövessetek bloglovin.:)
                                                                                                                                Laura H. xxxx

Jessica szemszöge

Egész éjszaka morogtam magamba és néha hangosan.Elegem van Bella folytonos parancsából én nem szeretem őket akkor nem is megyek.Kész passz vita lezárva.Végre egyszer hadd legyen enyém az utolsó szó.

-6:00.-nézek rá az órára
Korán van még a gondolkozáshoz inkább még alszok egyet,kettőt vagy hármat.Aludtam volna,de egy hangos kiabálásra eszmélek fel.
-Mi franc ez?-ültem fel és vánszorogtam ki az ágyból
Még mindig valaki kiabált és most már tányér törést is hallok.Na akkor most vagy apu ért haza vagy nagyapa van nálunk,ha minden kettő akkor már mentő kéne.Sajnos anyu és apu nincsenek jóba elváltak,de apu velünk lakik csak hónaponként jön haza,mert amúgy Belfastba dolgozik.Nagyapa meg anya meg soha nem voltak jóba,de ez már hosszabb történet.
-Mi ez a kiabálás?-jött ki a bátyám kómás fejjel
-Nem tudom.-válaszoltam és mentem a lépcsőhöz közelebb
-Hé ne menj le.-húzott vissza a bátyám
-Te hülye csak meglesem.-és megpöcköltem a homlokát
Csak nézem,nézem és nézem amikor elhallgattak.Nem láttam ki az,de csend lett végre valahára.
Lehet anyu csak a szappanoperáihoz beszélt és bealudt.
-Csend.-mondtam halkan mosolyogva
A bátyámnak több se kellet szépen gyorsan berohant a szobájába és aludt tovább.Én szépen lassan visszasétáltam az ágyhoz csendben becsuktam az ajtót és beugrottam az ágyba.Fordultam a bal oldalamra a takarót magamra húztam és aludtam volna.Amikor újra meg hallottam a kiabálást majd nem felrobbantam.
-Mi van már?-rontottam ki az ajtón kiabálva
-Kicsim te fenn vagy.-jött a lépcső aljára apu mondtam,hogy ők voltak
-Igen fenn vagyok mivel felkeltettek.-mondtam dühösen
-Bocsánat picur.-jött fel apu és egy puszit nyomott a fejemre
-Semmibaj,de hadd aludjak még kérlek.
-Oké aludj picur csend lesz.-és mentem be és dőltem le az ágyra
Szeretem aput,mert nagyon jó hozzám csak amíg apu itt van addig anyunak kéne elbújnia,mert a válás óta állandóan hibát találnak egymásba és ez nem jó,mert csak vita van.Már néha félek,hogy valamelyikük megsérül,de nem olyan durvák remélem.
-Húgi.-futott be a szobámba a bátyám és rám ugrott
-Haver épp aludnák.
-Apu itthon van?-kérdezte hadarva nem a Mikulás van itt
-Nem bátyuskám a Mikulás.-kiabáltam rá,és rúgtam le a földre
-Oh akkor okés,de várj.-ez a de szó nem tetszik nekem
-Mi van?-mondtam dühősen
-Mit keresett itt ilyenkor a Mikulás?-fogalmam sincs biztos nem téged keress,hogy lehet ennyire agyatlan
-Nem téged.-mondtam befejezve a beszélgetést és bújtam vissza az ágyba végre
Az álmomba előjött Bella és a tegnapi koncert is.Mi a franc van velem?Miért álmodom róluk?Te Jézusom én lázas lehetek.Keringtek a gondolataim a fejem.Na mindegy délelőtt elmegyek orvoshoz.

Később
Már forgolódtam és az azt jelenti lassan,de nagyon lassan fel is kelek.Az álmom iszonyat félelmetes volt,mert velük álmodtam.Jess te beteg vagy.Addig-addig forgolódtam amire rávettem magam és megnéztem az időt.
-10:15.-mondtam halkan
Kimásztam az ágyból belebújtam a papucsomba és csoszogtam le a konyhába.A konyhába anya szorgoskodott.Apu szólt be volna valamit,de meglátott és nem tette.Az idióta bátyám aki azt hiszi Mikulás jött az még fenn alszik.
-Jó reggelt kicsim.-mondta anya
-Jó reggelt picur.-tette hozzá apa persze ezen is versenyeznek
-Jó reggelt anya és apa.-mondtam és ültem le
Ültünk némán apára párszor ránézetem a gyilkos szemeimmel,hogy maradjon csöndbe inkább ne,hogy vita legyen.Szerencsére hallgat mindig rám.Ezért mindig is a bátyám úgy hívott,hogy apuci pici hercegnője,de ami igaz az igaz.
-Hol a Mikulás?-pattant le a bátyám istenem most jól leég
-Mikulás?-kérdezte anya én pont takartam aput szóval nem vette észre
-Hát Jessie mondta.-na itt már szakadtam a röhögéstől
-Jessie.-nézett anya a gyilkos szemeivel már tudom kitől örököltem
-Bocsi anyu,de kikellet használnom.-mondtam nevetve és a bátyám lelökött a székről és akkor esett lenni neki ki jött haza
-Apuci.-ugrott a karjába
-Fiam.-mondta apu hasonló képen
-Köszi jól vagyok.-mondtam és álltam fel
-Az engem nem érdekel húgocskám.-mondta és löktem le én is szint úgy
-Anyuci.-hány éves is a bátyám?mert ez nagyon dedós volt
-Álljatok le gyerekek.-mondta anyu és láttam apun,hogy beakar szólni,de csak rápillantottam
-Igen is anyu.-mondtuk a bátyámmal egyszerre duzzogva és anyu rakta elénk a reggelit,de dedósok vagyunk
Amíg ettünk csendben voltunk.Ilyen se volt még a mi családunkba.Látszik,hogy apu próbálkozik normális családot teremteni.Jó és persze anyu is,de néha ő kezdi a vitát,de kit érdekel szeretem a családom és nem érdekel,hogy milyennek akkor is a családom.Még az 5 éves bátyámat is szeretem.
-Köszi anyu a finom reggelit.-mondtam és álltam fel és raktam a mosogatóba
-Szívesen kicsim.-mondta a reggeli mosollyal tudjátok anyámnak több fajta mosolya van
Mentem fel a szobámba és a szokásosan kinyitom a szekrényem és vagy fél órát állok előtt,hogy valami normális ruhát teremtsek magamra.Érdekes most vagy 5 perc alatt találtam magamnak mai napi ruhát.Szokásos egy fekete csőnadrág és egy fehér topot.Igen most biztos kérdezitek,hogy minek veszek fel otthonra csőnadrágot hát azért,mert átmegyek Bellához meg mondom neki feketén-fehéren az igazat.Dobogva futok le a lépcsőn és már számoltam vissza mikor fog anya rám szólni.
-Kicsim halkan.-hallottam azt amit vártam anyutól
-Bocsánat anyu.-mondtam és húztam fel a tornacipőm a lábamra
Miért kell az anyának mindenbe beleszólnia,ha én így járok akkor így járok talán azért mentem így,mert siettem,de nem mindegy.Na mindegy is anyu csak egy van.
-Mentem.-és léptem ki az ajtón egyenesen a kocsihoz vetve az irányt
Beszálltam a kocsiba,elindítottam a motort.Közbe bekapcsoltam a rádiót és hallgattam valami normális zenét.Majd nem nekimentem a fának amikor meghallottam a One Direction egyik dalát.
-Na ez remek ezek mindenhol üldöznek.-morgolódtam magamba
Na nem baj közel laknak Belláék túlélem szóval nem kell sokáig hallgatnom őket.Remélem.Pár utca van köztem és Bella közt mehettem volna gyalog is,de azért nem vagyok hülye,hogy reggel sétálok.Amint oda értem leparkoltam Belláék háza elé.Gyorsan kikapcsoltam a rádiót.Végre nem hallom őket miért nem kapcsoltam ki előbb?Hülye.Kiszállok a kocsiból és oda sétálok a ajtójukhoz és megnyomom a csengőt.Az anyukája egyből kinyitotta.
-Jessie,de örülök neked.-ölelt meg Bella anyukája jobban szeret engem mint a lányát néha
-Jó reggelt.-köszöntem
-Bella a szobájába van.-és vettem le a cipőm és futottam fel a lépcsőn
Amikor felértem a lépcsőn Bella idegesítő kis húga jött ki a szobából.Bírom a kis csajt csak olyan flegma néha.9 éves létére már ilyen.
-Szia törpe.-mondtam és mentem Bella szobája felé
-Szia Jess.-jé nem vágott vissza mi van jó kedve van vagy inkább rossz
Vágtattam tovább Bella szobája felé.Egyből benyitottam a szobájába.Bella még aludt szóval muszáj volt felkeltenem.
-Hello.-mentem a ágya felé és a fülébe kiabáltam
-Jess mit keresel itt?-kérdezte álmosan
-Egy fontos dolgot kell mondanom.
-Mit?Nem érhet rá később?-fordult a másik oldalra
-Nem.-és fordítottam vissza
-Jó akkor mond.-ült fel
-Nem megyek ma veled találkozni azokkal a fiúkkal.-kimondtam kerek-perec
-Mi?De miért?-már láttam rajta,hogy ki fog akadni
-Bocsi,de nem akarok és értsd meg.
-De Jess.-kérte a nagy szemeivel
-Nem Bella nekem ez nem megy.-válaszoltam vissza
-Jó megértem.-tényleg megérti ilyet se mondott még
-Köszi.-mondtam és öleltem meg
-No problem.-mondta és vissza ölelt
-Most akkor megyek hagylak aludni és készülni.-mentem az ajtóhoz
-Oké.Szia.-mondta és feküdt vissza
-Szia.-mondtam és léptem ki a szobából egyenest lementem a lépcsőn felhúztam a cipőm és mentem ki a házból
Elég jól fogadta.Bellát kicserélték volna?Elég furcsa volt.Mindegy legalább nem haragszik és így mindenki boldog.Nekem nem kell elmenni és Bella meg jót bulizhat azokkal a fiúkkal.Mindenki boldog.Beültem a kocsiba és egyből haza száguldoztam.Amint haza értem fel mentem a szobámba és szörföltem az interneten.Erre a napra pont jó ez.